2010. április 15., csütörtök

Mezitláb fussunk, vagy cipőben?


Az utóbbi időben egyre gyakrabban foglalkozik a sportegészségügy azzal, hogy a mezitláb futás vagy a cipőben futás az egészségesebb-e. Ismert, hogy a nem megfelelő talajon, nem megfelelő cipőben végzett rendszeres futás nagy megterhelést jelent az ízületekre, annyira, hogy akár a kopásos folyamatokat is felerősíthetik. Amerikai kutatók legutolsó eredményei új megvilágításba helyezik ezt a kérdést.
Dr. Kerrigan és munkatársai 86 felnőttet vizsgáltak, akik először mezitláb, majd cipőben futottak futópadon. Eközben összesen 10 kamerával és 16 jeladóval rögzítették az alsó végtagok mozgásait, valamint a futópadon mérték a keletkező erőket. Azt találták, hogy cipőben futáskor a csípő ízületekben 54, míg a térd ízületekben 36 %-al ébredt nagyobb forganyomaték, mint amikor a futók mezitláb voltak. Ezek alapján arra következtetnek, hogy a megnövekedett erő az ízületeken belül nagyobb igénybevételt jelent, ami elősegítheti a kopásos folyamatok fegyorsulását.
A szerzők figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a vizsgálat eredményei és következtetései több szempontból is kérdésesek: a mérés nem volt teljesen pontos, mindenki, a saját biomechanikájától függetlenül ugyanolyan futócipőt kapott, és az sem egyértelmű, hogy a megnövekedett erő egyenesen vezetne a felgyorsult kopáshoz.
Úgyhogy a kérdés továbbra is nyitva áll: mezitláb, vagy cipőben fussunk? Önök szerint?
A cikkről bővebben itt olvashatnak:

2010. április 8., csütörtök

Térdízületi endoprotézisek

Térdprotézisek


Korábban már született egy bejegyzés a csípőprotézisekkel kapcsolatban, így most itt az ideje a térdízületi implantátumokról is szót ejteni.
A csípőhöz hasonlóan a térdízület is teherviselő szerepet tölt be az ember életében. Ennek megfelelően igen jelentős terhelés éri az évek során. A térdízületi kopás, artrózis egyéb káros tényező hiányában is jelentkezik általában 60 éves kor körül, de ha kísérőbetegség (csontelhalás, veleszületett deformáció, csont-, porcanyagcsere betegség), vagy szerkezeti változással járó sérülés is fennáll, a degeneratív folyamatok jelentősen felgyorsulhatnak. Az artrózis késői fázisában a protézis beültetés jelentheti a Beteg számára a lehetőséget a fájdalommentes életvitelhez.
A csípőprotézisekhez hasonlóan térdízületi implantátumokból is többféle típus létezik, a pótolandó porcfelszín kiterjedésének, elhelyezkedésének megfelelően, illetve a protézis anyagától és a rögzítés módjától függően.

Unicompartmentalis ( közismert magyar nevén szánkó) protézis

Olyan esetekben alkalmazható, ha a térdízületi porcfelszínnek csak az egyik fele ( compartment) károsodott súlyosan, de nem szükséges mindkét oldalt pótolni. A Beteg számára kisebb műtéti terheléssel jár, gyorsabb a rehabilitáció, jelentősen kisebb a csontveszteség a műtét során. Beültetése során fontos szempont, hogy a térdízület lágyrészei ( elülső keresztszalag, oldalszalagok) épek legyenek, így biztosítva az ízületi stabilitást. Az artrózis előrehaladtával az ízület másik oldala is károsodhat, ilyenkor szükségessé válik a protézis cseréje teljes felszínpótló (totál) implantátumra.

Teljes felszínpótló (totál) térdízületi protézis

Kiterjedt ízületi destrukció, következményes instabilitás, szalagelégtelenség esetén javasolt a totál térdprotézis beültetése. Ebben az esetben a lábszárcsont teljes ízületi felszíne és a combcsont teljes ízfelszíne pótlásra kerül. A femoralis (combcsonti) komponens fémből készül, rendszerint polírozott. A tibialis rész ( lábszárcsonti) készülhet egy darabban polietilénből ( all poly), vagy lehet fémtálcás verzió, ilyenkor még egy polietilén betét ( insert) kerül a fém komponensek közé csúszófelszínnek.
A beültetés során ez elülső keresztszalag eltávolításra kerül, az oldalszalagok és a hátsó keresztszalag megléte azonban nélkülözhetetlen az ízület stabilitásához ( CR- cruciate retaining – elülső keresztszalag megtartó protézis) . A hátsó keresztszalag sérülése, lazasága, nagy deformitás esetén un. hátsó keresztszalag pótló ( PS- posterior stabilized) protézis beültetése indokolt. Ilyenkor a protézisbe épített ütköző látja el a hiányzó szalag stabilizáló szerepét.
A rögzítés módját illetően a csípőprotézisekhez hasonlóan létezik cemetes és cement nélküli változatuk, hazánkban leginkább a cementes verzió használatos.

Patellofemoralis protézis

A térdprotézisek ritkán használt típusa. A műtét indikációs köre igen szűk. Kizárólag a patellofemoralis ( térdkalács-combcsont ízület) porcfelszín izolált károsodása esetén ültethető be, hibátlan lágyrészviszonyok mellett. Az artrózis előrehaladtával rendszerint hamar cserére szorul, emellett ára is igen magas, így hazánkban például nem igazán kerül beültetésre nagy szériákban.



Az alábbi videóban a térdprotézis beültetés alapjait magyarázzák el angol nyelven az érdeklődőknek: